Igen...Az időkeret betartás nagyon jó volt. A gyerekek a feladatokra koncentráltak és az óra elején elején elhangzott utasítások bőven elegendőek voltak. Önállóan dolgoztak és nagyon ügyesen következtettek. Azt tervezem, hogy a következő tanévben több témakört is ilyen módszerekkel fogunk feldolgozni.Senkit nem kellett fegyelmezni, hogy figyeljen. Mindenki igyekezett az adott állomás feladatait ellátni. Nagyon örülök ennek.Ami meglepő volt számomra, hogy ők ezt az önálló tevékenységsorozatot nem tanulásnak fogják fel.
Hát ennyire dominálnak a régi frontális módszerek, megtanulni amit a tanár elmond és azt majd előadni minél pontosabban? Azt amit ők tapasztalnak, megfogalmaznak az még nem tanulás...Ez nagyon szomorú! És ez nagy részben a mi hibánk( tisztelet a kivétel) . Lehet, hogy a kevés idő miatt úgy gondoljuk az a biztos amit elmondunk órán, " megtanítunk". Mi vagyunk az " adó" de sajnos a legtöbb esetben a " vevő" nem veszi az adást! És ezt sajnos a gyerekek számlájára írjuk: " Nem figyel!", " Nem tanul!".Szerintem ezért nem alakul ki legtöbbjükben az önbizalom, hogy amit ő megfigyel, megfogalmaz az talán jó lehet.Nem adunk rá alkalmat, sok esetben nem kérdezzük, hogy ő hogyan látja az általunk elmondottat? Legtöbb esetben visszakérjük azt amit mi elmondtunk, ami a könyvben van. Nem próbáljuk meg az ők tapasztalataikat beemelni a "tanulási " közegbe, legyen az fizika, kémia stb. Ezen tényleg változtatni kell és ez leginkább a mi feladatunk.
Erre most még nem reagáltam, de majd amikor az I-K-T táblázat tanulás oszlopát töltjük ki akkor majd rákérdezek: " Mit is tanultatok az elmúlt órák során?"...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése